Szabadság, visszatekintés és elmélkedés
Bevezetés:
Végre annyi év után megszabadultam láncaimtól vagyis inkább nagy részétől. Most természetesen az egyetemről beszélek és annak is a BSC részéről. Sikerült a teljesítenem a képzési tervet fél év csúszással és végre már csak a záróvizsga van hátra.
Záróvizsgáról lecsúsztam 1 tantárgy miatt, de ez már annyira nem izgat.
Egyetemi élményeimet összefoglalva megérte oda járni, még ha nem is értettem mindennel egyet.
Köszönet:
Egyetem megtanította nekem az alapokat(tanulás,gondolkodás és szenvedés) és ami számomra a legfontosabb, hogy megtaláltam azt az szakmai irányt vagy területet, ami a jövőben is érdekelni fog nekem.
Mélypont:
Az első és második évben még fogalmam sem volt, hogy mihez akarok kezdeni magammal, sőt a 2. évem volt az a mélypont, amikor az a kérdés is felmerült bennem, hogy miért is járok egyáltalán egyetemre. Visszagondolva nem meglepő, hogy pont 2. évben merült fel ez, mivel akkor jöttek olyan csodálatos tárgyak mint kalkulus 2, diszkrétmatek 3, logika és a legnagyobb ellenségem formális nyelvek.
Kiút:
Igazán döntő a 3. évem volt és annak is a második fele, mert akkor jött el az ideje, hogy a szakdolgozatomhoz témát válasszak. Megvallva őszintén a tanárok által meghirdetett egyik téma sem tetszett. Mivel úgy igazából egyik sem fogott meg úgy igazán és ezért kitaláltam egyet. Szerencsére saját ötletből is lehet szakdolgozatot csinálni. Az enyém egy HTML5 Multiplayeres Go táblajáték lett.
Munka:
Szakdolgozat készítésnek voltak jó és rossz részei, de inkább a jó rész dominált nagyrészt.
Jó részéhez magát a programozást mondanám, mivel nagyon sokat tanultam belőle. Munka végén beigazolódott az, amit az egyik gyakorlatvezetőtől hallottam: "programozó vagy, tehát nincs olyan probléma, amit ne tudnál megoldani" (Kivéve az np=p -t :D)
Rossz részhez mondhatnám a szakdolgozat készítést, mivel elég sok munka volt megszerkeszteni, de legalább megismerkedtem a LaTex-szel, amivel olyan volt a munka mintha leprogramoztam volna a szakdolgozatomat. (LaTex szerkesztőnek Texmaker-t ajánlom)
Ellentét:
Egyetemen rájöttem, hogy jobban szeretem a gyakorlatot, mint az elméletet ezért nagyon sokat szenvedtem egy-egy elméletes tantárgynak a vizsgájával, ahol sok tétel és definíció volt.. Ezért is kezdtem megutálni ezt az erősen elméleti alapú oktatást, mivel az elméleti tárgyak engem teljes mértékben hidegen hagytak.
Álmom:
Egy olyan szak, ami csak a programozásról szól és az elmélet helyett a gyakorlat lenne a fontosabb. Vizsgák pedig elmélet és gyakorlatot is tartalmaznának, hogy ne szívjanak azok, akik jobban kedvelik a gyakorlatot. Szerintem a legjobb lenne az előadásokat és gyakorlatokat összeolvasztani, mivel így sokkal könnyebb összekapcsolni a gyakorlati és az elméleti tudást. Nem is beszélve, hogy így a gyakorlat és az elmélet is ugyanúgy haladna előre.
Valóság:
Persze a valóságban az én kis álmom lehetetlen, mert egyetem meg akarja tartani a "színvonalát" olyan tárgyakkal(ezek főleg matekos és elméleti), amik ritkítják a népet, mert túl sokan jelentkező, ami elvezet minket ahhoz, hogy miért is van a gyakorlat és elmélet elválasztva. Mivel ennyi emberhez elég sok gyakorlati időpont kell ahhoz, hogy kialakuljanak a kezelhető 20-25 fős gyakorlati csoportok.
Problémát úgy próbálják megoldani, hogy teljes egészében elválasztják a gyakorlatot és elméletet, vagyis külön-külön kreditet érnek. Így akinek egyszer már sikerült a gyakorlat, az többször már nem veheti fel.
Régi rendszerben minden újbóli tárgyfelvételnél fel kellet venni a gyakorlatot még ha sikerült is a gyakorlat, kivéve azoknak akik jelentkeztek kereszt félévben történő tárgyfelvételre.
Megoldás:
Szóval jöhet a kérdés, hogy akkor hogyan lehetne közelebb jutni egy ideálisabb tanulási lehetőséghez. Erre a megoldás nem más mint az interneten keresztüli tanulás.
Most nem a blogokra, tutorial site-okra és szakmai híroldalakra gondolok, ahonnan rendszeresen gyűjtik az információt a szorgalmas programozók, hanem olyan oldalakra, amik tényleges egyetemi oktatást nyújtanak akár ingyenesen is.
Az ilyen megoldást Massive Open Online Course (MOOC) neveznek. Röviden ezek olyan online kurzusok, amelyre bárki jelentkezhet. Ha sikeres a kurzus akkor kaphatunk róla igazolást is.
Előny:
A kurzusok közül szabadon választhatunk, amik különböző egyetemektől származhatnak. Így a tudás megosztása is sokkal egyszerűbb és kényelmesebb. :D
Kurzusokhoz tartoznak fórumok, amik segítségével tudunk más tanulókkal illetve tanárokkal is beszélni ha gondunk akad. Ezek a fórumok elég aktívak, mivel elég sok a tanuló.
Olyan dolgokról tanulhatunk, amit a saját egyetemünkön nem lehetne lehetséges.
Hátrány:
Online kurzus elismertsége kérdéses, kivéve ha az ember az Egyesült Államokban él.
Nyelvi elérhetőség szempontjából csak azoknak ajánlható, akik jól tudnak angolul.
Néhány kurzus esetében fizetni kell, hogy megkapjuk azt a papírt, ami ténylegesen igazolást ad a tanulmányainkra, habár még így is jóval olcsóbb mintha egyetemen fizetett szakra mennénk.
Diák élet egyenlő a nullával.
Ezt a megoldást azoknak ajánlom, akik szakmailag tovább akarnak fejlődni vagy új szakmai területekkel akarnak megismerkedni. Ténylegesen helyettesíteni szerintem még nem tudják az egyetemi oktatást(MO-n biztos, hogy nem), habár programozás esetében az egyetemi oktatás nem szükséges ha megvan a megfelelő kíváncsiság vagy mentor, aki segít.
Ilyen oldalak például: coursera udacity edx stb..
Végre annyi év után megszabadultam láncaimtól vagyis inkább nagy részétől. Most természetesen az egyetemről beszélek és annak is a BSC részéről. Sikerült a teljesítenem a képzési tervet fél év csúszással és végre már csak a záróvizsga van hátra.
Záróvizsgáról lecsúsztam 1 tantárgy miatt, de ez már annyira nem izgat.
Egyetemi élményeimet összefoglalva megérte oda járni, még ha nem is értettem mindennel egyet.
Köszönet:
Egyetem megtanította nekem az alapokat(tanulás,gondolkodás és szenvedés) és ami számomra a legfontosabb, hogy megtaláltam azt az szakmai irányt vagy területet, ami a jövőben is érdekelni fog nekem.
Mélypont:
Az első és második évben még fogalmam sem volt, hogy mihez akarok kezdeni magammal, sőt a 2. évem volt az a mélypont, amikor az a kérdés is felmerült bennem, hogy miért is járok egyáltalán egyetemre. Visszagondolva nem meglepő, hogy pont 2. évben merült fel ez, mivel akkor jöttek olyan csodálatos tárgyak mint kalkulus 2, diszkrétmatek 3, logika és a legnagyobb ellenségem formális nyelvek.
Kiút:
Igazán döntő a 3. évem volt és annak is a második fele, mert akkor jött el az ideje, hogy a szakdolgozatomhoz témát válasszak. Megvallva őszintén a tanárok által meghirdetett egyik téma sem tetszett. Mivel úgy igazából egyik sem fogott meg úgy igazán és ezért kitaláltam egyet. Szerencsére saját ötletből is lehet szakdolgozatot csinálni. Az enyém egy HTML5 Multiplayeres Go táblajáték lett.
Munka:
Szakdolgozat készítésnek voltak jó és rossz részei, de inkább a jó rész dominált nagyrészt.
Jó részéhez magát a programozást mondanám, mivel nagyon sokat tanultam belőle. Munka végén beigazolódott az, amit az egyik gyakorlatvezetőtől hallottam: "programozó vagy, tehát nincs olyan probléma, amit ne tudnál megoldani" (Kivéve az np=p -t :D)
Rossz részhez mondhatnám a szakdolgozat készítést, mivel elég sok munka volt megszerkeszteni, de legalább megismerkedtem a LaTex-szel, amivel olyan volt a munka mintha leprogramoztam volna a szakdolgozatomat. (LaTex szerkesztőnek Texmaker-t ajánlom)
Ellentét:
Egyetemen rájöttem, hogy jobban szeretem a gyakorlatot, mint az elméletet ezért nagyon sokat szenvedtem egy-egy elméletes tantárgynak a vizsgájával, ahol sok tétel és definíció volt.. Ezért is kezdtem megutálni ezt az erősen elméleti alapú oktatást, mivel az elméleti tárgyak engem teljes mértékben hidegen hagytak.
Álmom:
Egy olyan szak, ami csak a programozásról szól és az elmélet helyett a gyakorlat lenne a fontosabb. Vizsgák pedig elmélet és gyakorlatot is tartalmaznának, hogy ne szívjanak azok, akik jobban kedvelik a gyakorlatot. Szerintem a legjobb lenne az előadásokat és gyakorlatokat összeolvasztani, mivel így sokkal könnyebb összekapcsolni a gyakorlati és az elméleti tudást. Nem is beszélve, hogy így a gyakorlat és az elmélet is ugyanúgy haladna előre.
Valóság:
Persze a valóságban az én kis álmom lehetetlen, mert egyetem meg akarja tartani a "színvonalát" olyan tárgyakkal(ezek főleg matekos és elméleti), amik ritkítják a népet, mert túl sokan jelentkező, ami elvezet minket ahhoz, hogy miért is van a gyakorlat és elmélet elválasztva. Mivel ennyi emberhez elég sok gyakorlati időpont kell ahhoz, hogy kialakuljanak a kezelhető 20-25 fős gyakorlati csoportok.
Problémát úgy próbálják megoldani, hogy teljes egészében elválasztják a gyakorlatot és elméletet, vagyis külön-külön kreditet érnek. Így akinek egyszer már sikerült a gyakorlat, az többször már nem veheti fel.
Régi rendszerben minden újbóli tárgyfelvételnél fel kellet venni a gyakorlatot még ha sikerült is a gyakorlat, kivéve azoknak akik jelentkeztek kereszt félévben történő tárgyfelvételre.
Megoldás:
Szóval jöhet a kérdés, hogy akkor hogyan lehetne közelebb jutni egy ideálisabb tanulási lehetőséghez. Erre a megoldás nem más mint az interneten keresztüli tanulás.
Most nem a blogokra, tutorial site-okra és szakmai híroldalakra gondolok, ahonnan rendszeresen gyűjtik az információt a szorgalmas programozók, hanem olyan oldalakra, amik tényleges egyetemi oktatást nyújtanak akár ingyenesen is.
Az ilyen megoldást Massive Open Online Course (MOOC) neveznek. Röviden ezek olyan online kurzusok, amelyre bárki jelentkezhet. Ha sikeres a kurzus akkor kaphatunk róla igazolást is.
Előny:
A kurzusok közül szabadon választhatunk, amik különböző egyetemektől származhatnak. Így a tudás megosztása is sokkal egyszerűbb és kényelmesebb. :D
Kurzusokhoz tartoznak fórumok, amik segítségével tudunk más tanulókkal illetve tanárokkal is beszélni ha gondunk akad. Ezek a fórumok elég aktívak, mivel elég sok a tanuló.
Olyan dolgokról tanulhatunk, amit a saját egyetemünkön nem lehetne lehetséges.
Hátrány:
Online kurzus elismertsége kérdéses, kivéve ha az ember az Egyesült Államokban él.
Nyelvi elérhetőség szempontjából csak azoknak ajánlható, akik jól tudnak angolul.
Néhány kurzus esetében fizetni kell, hogy megkapjuk azt a papírt, ami ténylegesen igazolást ad a tanulmányainkra, habár még így is jóval olcsóbb mintha egyetemen fizetett szakra mennénk.
Diák élet egyenlő a nullával.
Ezt a megoldást azoknak ajánlom, akik szakmailag tovább akarnak fejlődni vagy új szakmai területekkel akarnak megismerkedni. Ténylegesen helyettesíteni szerintem még nem tudják az egyetemi oktatást(MO-n biztos, hogy nem), habár programozás esetében az egyetemi oktatás nem szükséges ha megvan a megfelelő kíváncsiság vagy mentor, aki segít.
Ilyen oldalak például: coursera udacity edx stb..